A Helytörténeti Éremgyűjteményt 1981-ben alapították. Jelenleg 396 tétel alatt 404 darab műtárgyat tartalmaz. A gyűjtemény jelentős része kitüntetésekből, érmekből áll. A kitüntetések tetszetős, gyakran ékszernek is beillő külseje az adományozás célját kifejező jelkép. A társadalom egy része vagy egésze által nagyra becsült tettek elismeréseként adták. A kitüntetések ezernyi szállal kapcsolódnak a történelmi folyamatokhoz, hatalmi viszonyokhoz. Az érem, a plakettel ellentétben egy kisebb, általában kerek, kétoldalas, különböző szimbólumokkal díszített fémtárgy. Többnyire tudományos, katonai vagy sport eredmények elismeréséül adományozzák. A kitüntetések, érmek 1945 előtti korba tartozó csoportjába leginkább az első és második világháborús eseményekhez kapcsolódó jelvények tartoznak. A Helytörténeti Éremgyűjtemény a dualizmus és az első világháború korának magyar és osztrák érmeit, kitüntetéseit tartalmazza. Az osztrák–magyar katonai alakulatjelvények, propaganda- és jótékonysági jelvények az 1914–1918 között dúló I. világháború tárgyi kultúrájának különleges emlékei. Annak ellenére, hogy viselésük a hadseregben nem volt hivatalos, a katonák, sőt a hazafias érzelmű polgári lakosság körében is rendkívüli népszerűségnek örvendtek. A harctéren szinte szerves részei lettek az egyenruhának, a katonák különösen a sapkájukra tűzve viselték előszeretettel. A hátországban pedig sokan emlékül őrizték, sőt gyűjtötték őket. A jelvények hírt adtak a háború jelentős hadieseményeiről, megörökítették a harcok helyszíneit és résztvevőit, emléket állítottak uralkodóknak, hadvezéreknek és közkatonáknak, ezáltal sajátos módon beszélték el a világháború és az abban részt vett csapatok történetét. A kitűzők a jótékonyság eszközeként is szolgáltak. Az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchiában számos szervezet folytatott a háborúval összefüggésben jótékonysági tevékenységet. Ilyen volt például a magyar királyi Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatala, illetve Ausztriában a császári és királyi Belügyminisztérium Hadsegélyező Irodája. E szervezetek számtalan
jótékony célú katonai emlékjelvényt készíttettek. A katonai emlékjelvények természetesen propagandisztikus funkciókat is betöltöttek. A
nemzeti és
szövetséges propagandajelvények a hazafias lelkesedést fokozták és az osztrák–magyar haderő győzelmébe vetett hitet erősítették. Általában a szövetséges államok zászlóit, címereit, uralkodóit jelenítették meg és azok jelmondataival lelkesítettek (például: VIRIBUS UNITIS – Egyesült erővel). 1915-től az ellenfelek gúnyolására szolgáló feliratok (GOTT STRAFE ENGLAND – Isten, büntesd meg Angliát) kerültek a propagandajelvényekre. Az első világháborús jelvénydivat valódi megteremtője a
hadseregjelvények népes csoportja volt, amelyek nagy példányszámban és változatos külsővel készültek. Legismertebbek a császári és királyi 1., 2., 3., 4., 11. hadseregek jelvényei, amelyek visszatérő alapmotívuma Ferenc József portréja volt. Az
alakulatjelvények legnagyobb és legváltozatosabb csoportját a
gyalogos csapattestek (gyalogezredek és -zászlóaljak) jelvényei alkotják. Karakteres, sajátos szimbólumvilágú jelvényei voltak az 1917-ben német mintára felállított
rohamalakulatoknak. Az osztrák–magyar alakulatjelvények között a legüdébb színfoltot a
lovas csapattestek jelvényei alkották. Ezt a változatosságot a lovasság elit jellege, valamint ruházatuk (mente, csákó, ulánus sapka) színes összetétele adta. Jelvényeik többnyire zománcozottak voltak. A
tüzér csapattestek jelvényein a lövegábrázolások (ágyúk, tarackok, ostromlövegek) voltak a leggyakoribbak. A jelvénykészítő gyárak az ünnepek meghittségét is megpróbálták eljuttatni a fronton harcolókhoz. Ennek érdekében
ünnepi – karácsonyi, húsvéti – jelvényeket is gyártottak különféle kivitelekben, általában fenyőgallyakkal, „Weihnachten im Felde” feliratokkal vagy épp húsvéti szimbólumokkal színesítve a kitűzőket. Az emlékkitűzők sajátos csoportját képviseli a
hadvezérek, hadsereg-főparancsnokok arcképcsarnoka. A kiemelkedő jelentőségű
harcok és csaták helyszíneinek emlékjelvényei szintén önálló egységet képeznek a kitűzők között. A Helytörténeti Éremgyűjtemény ezeknek a jelvényeknek a színes és különleges világába enged betekintést. Kurátor: Kelbert Krisztina.
