A Savaria Múzeum őrzi Magyarország leggazdagabb pliocén (5,3–2,4 millió év közötti) és felső miocén kori, vagyis pannon korszaki (12–5,3 millió év közötti) ősnövényanyagát, amely ily módon nemzetközi jelentőségű is. Túlnyomóan Horváth Ernő, a múzeum egykori paleobotanikusának gyűjtése a 20. század második feléből, és az egész ország területéről való, Vas megyéből különösen Dozmat, Sé, Torony és Hosszúpereszteg térségéből. A beágyazó kőzetek megőrizték az évmilliókkal ezelőtt élt növények leveleinek, terméseinek, ágainak lenyomatait. Számos példányt tartalmaz miocén és pliocén kori kovásodott fatörzsdarabokból, de néhány ezer éve eltemetődött, prefosszilis fák is találhatók a gyűjteményben. Leglátványosabbak a múzeum földtörténeti állandó kiállításában látható, embertermetű kovásodott és opálosodott fatörzsek. Mindezen ősnövényleletek a korabeli ősföldrajzi környezetek növényvilágának tudományos bizonyító példányai, számos origináléval.
A gyűjtemény 20 488 db (19 676 tétel) leltározott műtárgyat tartalmaz, kurátora dr. Balogh Lajos.
