Természettudomány

Viszonylag kevés látványos darabot tartalmaz, de a Vas megyéhez kötődő vulkanizmus, illetve a Kőszegi-hegység kőzeteinek sokféleségét jól reprezentálja. A gyűjteményt az 1920-as évek elején dr. Bendefy (Benda) László alapította, és a legtöbb darabot ő gyűjtötte. A későbbiek során Horváth Ernő gyűjtőmunkája eredményezett jelentős számú újabb tételt, aki gyűjtőtevékenységét a megyén túli területekre is kiterjesztette. A Savaria Múzeum állandó kiállításában látható műtárgyak (bazalt, cáki konglomerátum, csatári kő) Vas megyei példákon keresztül nyújtanak információt a történelmi időkben és a jelenkor építőiparában használható nyersanyagok megismeréséhez is.
A gyűjtemény 427 db (206 tétel) leltározott műtárgyat tartalmaz, kurátora dr. Vig Károly. Tovább az online adatbázisba »

A Savaria Múzeum őrzi Magyarország leggazdagabb pliocén (5,3–2,4 millió év közötti) és felső miocén kori, vagyis pannon korszaki (12–5,3 millió év közötti) ősnövényanyagát, amely ily módon nemzetközi jelentőségű is. Túlnyomóan Horváth Ernő, a múzeum egykori paleobotanikusának gyűjtése a 20. század második feléből, és az egész ország területéről való, Vas megyéből különösen Dozmat, Sé, Torony és Hosszúpereszteg térségéből. A beágyazó kőzetek megőrizték az évmilliókkal ezelőtt élt növények leveleinek, terméseinek, ágainak lenyomatait. Számos példányt tartalmaz miocén és pliocén kori kovásodott fatörzsdarabokból, de néhány ezer éve eltemetődött, prefosszilis fák is találhatók a gyűjteményben. Leglátványosabbak a múzeum földtörténeti állandó kiállításában látható, embertermetű kovásodott és opálosodott fatörzsek. Mindezen ősnövényleletek a korabeli ősföldrajzi környezetek növényvilágának tudományos bizonyító példányai, számos origináléval.
A gyűjtemény 20 488 db (19 676 tétel) leltározott műtárgyat tartalmaz, kurátora dr. Balogh Lajos. Tovább az online adatbázisba »

Bár Nyugat-Magyarország nem bővelkedik ősállat-lelőhelyekben, a folyók kavicságyából, homokbányákból számos látványos lelet került elő. A gyűjtemény első darabjai dr. Bendefy (Benda) László 1920-as évekbeli gyűjtéseihez kötődnek, a későbbiekben Horváth Ernő nyugat-magyarországi szórványgyűjtéseivel gyarapodott a kollekció. A leghíresebb darabok Bérbaltavárról származnak. Ez annak az átmeneti időszaknak a lelőhelye, amikor a 7–8 millió évvel ezelőtt kezdődött klímaváltozás következtében a Kárpát-medencében, a Pannon-tóval kitöltött terület környezetében mocsári, ligeterdei, szavannás, majd sivatagi élőhelyek alakultak ki: az alsó rétegek még a Pannon-tó üledékei, míg a felette lévő csonttartalmú homokok már az új összetételű állatvilág maradványait tartalmazzák. Említésre méltó a Gencsapátiban előkerült Anancus-maradvány. Vas megye jégkorszaki faunáját a Kőszeg melletti seybold-hegyi kőfejtő fülkesorozatából gyűjtött maradványokból és a Gencsapáti melletti homokbánya leleteiből rekonstruálhatjuk.
A gyűjtemény 1579 db (457 tétel) leltározott műtárgyat tartalmaz, kurátora dr. Vig Károly. Tovább az online adatbázisba »

A múzeum 1908-as alapítása óta gyarapodó kollekció, amelynek nagyobb részét montírozott és csontkészítmények, kisebb részét konzerváló-folyadékban tárolt, vagy bőrbetömött preparátumok alkotják. Legértékesebb darabjai a táralapító Chernel István által a 19. század végétől gyűjtött vagy vásárolt, továbbá a Molnár Lajostól származó példányok. Bechtold István az 1960-as évektől közel másfélszáz montírozott madárpreparátummal gazdagította a gyűjteményt. Pődör Miklós vadászati hagyatéka, többszáz agancstrófea és montírozott állat örökösei felajánlásával vált a közgyűjtemény részévé. A madártojás- és madárfészek-gyűjtemény elsősorban Németh Jenőtől került az intézménybe vásárlás útján. A kollekció döntően Nyugat-Magyarország területén gyűjtött példányokat tartalmaz, melyeknek jelentős része ma már védett faj, így természetvédelmi és oktatási szempontból is kimagasló értéket képvisel.
A gyűjtemény 5258 db (2754 tétel) leltározott műtárgyat számlál, kurátora Dankovics Róbert. Tovább az online adatbázisba »

A kollekció túlnyomó részben Nyugat-Magyarország területén a 19–20. század folyamán gyűjtött példányokat tartalmaz, de a későbbi gyűjtések és ajándékozások révén jelentős a Kárpát-medencén kívüli anyag mennyisége is. Jelentős gyarapodás köthető Visnya Aladár 1930-as évekbeli gyűjtéseihez, illetve Kovács Gyula, dr. Krolopp Endre, dr. Richnovszky Andor és Varga András működéséhez. A gyűjtemény tudománytörténeti háttere ismert, adatai publikáltak. A puhatestűek érzékenyen reagálnak környezetük változásaira, így adott területen előforduló fajok alkalmasak az élőhely állapotának, jellegének minősítésére. A meglévő múzeumi példányok, és az ismétlődő gyűjtések révén a jövőben bekerülő anyag összevetése nyomán képet kaphatunk a változások irányáról.
A gyűjtemény 9833 db (1435 tétel) leltározott műtárgyat tartalmaz, kurátora dr. Vig Károly. Tovább az online adatbázisba »

A gyűjtemény a hazai közintézményekben őrzött kollekciók közül a legteljesebben reprezentálja Nyugat-Magyarország rovarvilágát. Eső darabjai a 19. század elejéről származnak. Jelentős gyarapodás köthető az 1930-as évekbeli Kőszeg környéki gyűjtésekhez, illetve az Alpokalja Természeti Képe és az Őrség Természeti Képe kutatási programokhoz. A kollekcióban a lepkék (Lepidoptera) és bogarak (Coleoptera) példány- és fajszáma a meghatározóan magas. Említést érdemel az Irán területéről származó bogáranyag. A gyűjtemény több faj paratípusát is tartalmazza. A térség állattani kutatástörténetét feldolgozó munkák az egyes rovarrendek kutatástörténetét részletesen bemutatják, és a gyűjtemény adatainak jelentős hányada publikált. Napjainkban a Földön élő fajok döntő többségét rovarok alkotják. Ennek érzékeltetésére kiválóan alkalmas az a sokszínűség, amit a gyűjtemény megjelenít.
A gyűjtemény mintegy 173 000 preparált példányt tartalmaz, de szükséges megemlíteni a közel 165 000 preparálatlan, fiolában tárolt parazitoid darázspéldányt is. Kurátor dr. Vig Károly. Tovább az online adatbázisba »

A Savaria Múzeum Herbáriuma hazánk negyedik, a Dunántúl legnagyobb növénytani gyűjteménye (vö. Index Herbariorum: SAMU). Recens (nem ős-) növény része tárgykör szerint külön rendezett, legnagyobb alegységének Vas vármegye flórájára vonatkozó, alapító kollekcióját 1908-ban ajándékozta a múzeumnak dr. Waisbecker Antal és Piers Vilmos. Az azóta gyarapodó moszatok, zuzmók, gombák, mohák és edényes növények mintegy fele a történeti Vas megye, kb. egyharmada hazánk más részei, a fennmaradó hányad pedig külföldről, különösen a történelmi Magyarország területéről származik. A gyűjtemény külön kezelt, legkiemelkedőbb egységei Szenczy Imre 19. század közepi, Freh Alfonz, dr. Waisbecker Antal és Piers Vilmos 19. század végi, és dr. Gáyer Gyula 20. század eleji herbáriumai, valamint több, 19–20. századi exsiccata-kiadvány. Az 1825-től gyűjtött anyag számos originálét is tartalmaz, illetve lehetőséget ad a vadon termő és termesztett növények egykori és mai sokféleségének, ezek időbeli és térségbeli változásának megismerésére.
A gyűjtemény 66 811 db kataszteri műtárgyat tartalmaz, kurátora dr. Balogh Lajos. Tovább az online adatbázisba »

Recens herbáriumunk tárgykör szerint rendezett második alegysége, amelynek nagy része a Vasi Múzeumi Látványtárban látható. A gyűjteményt dr. Gáyer Gyula alapozta meg, a saját gyűjtésein kívül elsősorban a Soproni Erdészeti és Bányászati Főiskoláról (1926), dr. Waisbecker Antaltól, és br. Miske Kálmán ősrégésztől (1927) származó anyagok gyűjteménybe illesztésével. A 20. század második felében főleg a dendrokronológiával (a fák évgyűrűinek elemzésén alapuló kormeghatározással) is foglalkozó Horváth Ernő gyarapította a kollekciót, amely hazai őshonosságú és másföldi (egzotikus) fajok famintáit egyaránt tartalmazza. A legnagyobbak korongjainak átmérője az egy métert is meghaladja. 
A gyűjtemény 620 db (390 tétel) leltározott műtárgyat tartalmaz, kurátora dr. Balogh Lajos. Tovább az online adatbázisba »

Recens herbáriumunk tárgykör szerint rendezett harmadik alegysége, amelynek látványosabb része a Vasi Múzeumi Látványtárban tekinthető meg. A gyűjtemény alapjait dr. Gáyer Gyula vetette meg, termesztett növények magvainak dr. Lengyel Gézától, fás növények terméseinek és tobozainak dr. Saághy István kámoni és br. Baich Mihály szelestei arborétumából, vagy a bostoni Arnold Arborétumból kapott példányaival. Kiemelkedő az 1919-ben alapított Wächter Gyula és Fia Kőszegi Fenyőmagpergetőgyára – szép üvegfiolákban elhelyezett – mag- és termésgyűjteménye, amelyet a leszármazott Wächter József ajándékozott 1993-ban a múzeumnak. Régi iskolai szertári maggyűjteményeken kívül számtalan tasakos minta is gazdagítja a kollekciót, amelyek egy része botanikus kerti / arborétumi magcserékből származik.
A gyűjtemény 443 db (283 tétel) leltározott és 5507 db kataszteri műtárgyat tartalmaz, kurátora dr. Balogh Lajos. Tovább az online adatbázisba »

Mint ilyen jellegű rendszeres gyűjtemény összeállítását – országosan is az elsők között – 1923-ban dr. Gáyer Gyula kezdte meg, aki kutatásainak szakterületét képekben is feldolgozta. Az ő idejében bekerült 770 kép több mint 95%-ban botanikai vonatkozású. E képek zömét rajta kívül dr. Mályusz Egyed, dr. Halasy Viktor és dr. Fodor Ernő szombathelyi törvényszéki tanácselnökök, br. Baich Mihály szelestei dendrológus, Farkas Géza és Unger Béla szombathelyi fényképészek készítették. A 20. század második felében elsősorban Horváth Ernő jóvoltából sokszorozódott meg a kollekció, amely mindenekelőtt a Nyugat-Magyarországi-peremvidék, különösen pedig Vas megye élő és élettelen természeti, táji értékeivel, emlékeivel, tudományos megismerésével kapcsolatos fényképek gazdag tárháza.
A gyűjtemény 20 829 db (20 805 tétel) leltározott műtárgyat tartalmaz, kurátora Dankovics Róbert. Tovább az online adatbázisba »