Vas megye területéről előkerült legkorábbi emlékeket a múzeum őskori gyűjteménye őrzi. 1908-ban báró Miske Kálmán, majd 1925-ben gróf Széchenyi Rezső által kerültek be a Régiségtárba az első őskori tárgyaink. Kezdetben ajándékozások és vásárlások révén gyarapodhatott a törzsanyag, majd később a feltárások útján múzeumi nyilvántartásba vett állományi résszel egészült ki. Utóbbiak közül az ezredforduló idején meginduló nagyobb felületű megelőző régészeti kutatások hatalmas mennyiségű és minőségű leletanyagot szolgáltattak a tudományos kutatás és a közművelődés számára egyaránt.
A Savaria Múzeum teljes régészeti állománynak mintegy egyharmadát kitevő őskori gyűjtemény jelenleg 45131 leltározott egységből és 91359 tárgyból, valamint egyedileg leltározatlan műtárgyi részből áll.
A mindennapi élet használati tárgyai mellett a ritkaságnak számító, különleges eseményekhez kapcsolódó – méltán európai hírű – leletegyütteseink: az újkőkori kőeszközök és kisplasztikák (Sé, Szombathely, Sorkikápolna), a bronzkori és vaskori kincsleletek (Velem, Ság-hegy, Gór, Ikervár), a vaskori temetkezésekből származó fegyverek (Csehimindszent, Bucsu, Hegyfalu), valamint a kelta korban földbe rejtett ezüst éremkincsek (Szombathely, Velem, Simaság).
Az őskori gyűjtemény kurátora Kolonits László (2019–). A gyűjtemény egykori régész munkatársai: Mozsolics Amália (1940–1941), Károlyi Mária (1967–1998), Bándi Gábor (1973–1985), Fekete Mária (1974–1992) Ilon Gábor (1995–2008), Farkas Csilla (2000–2013), Nagy Marcella (2008–2018) és Nagy Gergely (2014–2021). Tovább az online adatbázisba »
Régészet
Nyitólap > Savaria > Gyűjtemények > Régészet
Az impozáns és gazdag leletanyaggal bíró római kori gyűjtemény Savaria területéről és territoriumáról előkerült tárgyi leleteket tartalmazza. A szervezett és folyamatos gyűjtés a Vasmegyei Régészeti Egylet 1872-es megalakulásától számítható.
A gyűjteményben kiemelt figyelmet érdemelnek a Capitoliumi Triász torzói, a Rómától 675 mérföldet megadó mérföldkő, a trójai mondakör jeleneteit ábrázoló domborműves sírsztélék és az ókeresztény sírkövek. A kistárgyi leletek között nagy értéket képvisel a Balozsameggyesen előkerült kincslelet. A vallási tárgyak közül kiemelkednek a korai keresztények emlékei, a Menas-ampolna, a krisztogrammos ruhakapcsoló tű és egy monogramkereszt formájú lámpafüggesztő. Országos viszonylatban is jelentősek az itáliai importcikkek, borostyánékszerek, orvosi műszerek, ólom fogadalmi tárgyakés két gladiátort ábrázoló csontnyelű zsebkés.
A gyűjtemény 283.769 db (163.169 tétel) tárgyat tartalmaz, kurátorai Anderkó Krisztián, Tárczy-Mladoniczki Réka, Sosztarits Ottó és dr. Kiss Péter. Tovább az online adatbázisba »
A népvándorlás kori gyűjtemény – a történeti korszak időtartamának megfelelően – a múzeum legkisebb gyűjteményi egysége: 1771 leltári tételen 2667 db. tárgy tartozik hozzá. A Vas megye és Szombathely területén feltárt, V – IX. századi temetők és települések leletanyagát foglalja magába. Kiemelkedő egységei a lukácsházi és vasasszonyfai avar temetők anyagai, a 2013.-ban feltárt szelestei VI. századi germán temető leletei, valamint egy bronztöredék Rábapatyról, amely feltehetően egy hun áldozati üst maradványa. A gyűjtemény részét képezik Lipp Vilmos keszthelyi ásatásából származó anyagok is.
A gyűjtemény létrehozása dr. Kiss Gábor nevéhez fűződik, aki 1985-től fogva szisztematikusan külön kezelte a népvándorlás kori leletanyagot, illetve elkülönítette a korábban múzeumba került, más korszak leleteivel együtt beleltározott tárgyakat is. A gyűjtemény kezelője Sánta Barbara. Tovább az online adatbázisba »
A gyűjtemény a vasi városokból és falvakból előkerült kincsleleteket, mindennapi használati tárgyakat, üvegtárgyakat, vaseszközöket, edényeket, kályhacsempéket, a temetők földjében megőrződött viseleti elemeket, valamint az egyházi és világi épületek feltárásaiból, műemléki kutatásából származó faragott kőanyagot őrzi. Kiemelkedő darabjai a 14. századi csepregi edénylelet fazekai és kályhaszemei, a 16. századi szombathelyi reneszánsz kincslelet ezüstpoharai és ezüst övei. A soros temetők közül az ikervári és a szombathelyi sírmezők tárgyai, a templom körüli temetkezési helyek közül pedig a jáki és kőszegi belvárosi temető gyöngyös pártái és fémfonalas viseleti elemei bírnak kiemelt jelentőséggel.
A jelenleg 23.274 leltári egységből és 47.592 tárgyból álló középkori gyűjtemény 1974-ben, a múzeum első korszakos régésze, P. Hajmási Erika munkába állását követően vált önállóvá. Rajta kívül 1983-tól Kiss Gábor, 2001-től Pap Ildikó Katalin, 2006-2007-ben Skriba Péter, 2020-tól Nyerges Éva Ágnes gyarapította anyagát. Kurátora Nyerges Éva Ágnes. Tovább az online adatbázisba »
A gyűjtemény a megyei régészeti feltárásokból származó emberi maradványokat őrzi. A kisebb mértékben ős-, nagyobbrészt római-, népvándorlás-, közép- és koraújkori temetők anyagában találhatóak langobard kori torzított, és római- valamint honfoglalás kori trepanált (lékelt) koponyák, harci és egyéb traumás sérülések, valamint betegségek és genetikai rendellenességek nyomait viselő csontmaradványok is.
A gyűjtemény bepillantási lehetőséget nyújt a Vas megyében hajdan élt népességek, embercsoportok anatómiai variációinak és fizikai jellegzetességeinek változásába. A csontok alapján dokumentálhatóak az életmód, táplálkozási hiánybetegségek, súlyosabb fertőzések, egyes krónikus betegségek, a fokozott fizikai igénybevétel, az egészségtelen életkörülmények és a csontdaganatok okozta elváltozások nyomai.
A 2636 egységből álló gyűjtemény gondozását dr. habil. Tóth Gábor antropológus, humánbiológus (ELTE-SEK) szakmai ellenőrzése alatt a Savaria Múzeum korszakos régészei végzik. Tovább az online adatbázisba »