Múzeumi programok - 2024. szeptember
Múzeumi programok – 2024. szeptember
Szeptember 7. (szombat) 16.00
JÁRDÁNYI PAULOVICS ISTVÁN ROMKERT
Mátyás király kőtára
Ingyenes vezetés
A máig élő hagyomány egy 1463. május 7-én kelt oklevélhez köti a már több mint 500 éves szombathelyi római kori lapidárium, azaz kőtár történetének kezdetét. Az uralkodó állítólag ekkor rendelte el a városban fellelt antik kőfaragványok összegyűjtését és azoknak a vár kapuiba való befalazását. Ezzel az intézkedésével pedig megalapította Magyarország első múzeumát.
Valójában milyen ügyben járt az uralkodó a győri püspök sabariai várában?
Előadó: dr. Kiss Gábor régész
Szeptember 8. (vasárnap) 15.00
ISEUM SAVARIENSE
Őrület és düh – Magna Mater kultusza
Ingyenes tárlatvezetés
A pannoniai római kori vallásosság különleges emléke az az apró öntött bronzkorong, amely a Fejér megyei Csákváron látott napvilágot. Az alig néhány cm átmérőjű kerek jelvény eredetileg egy Magna-Mater - Cybele pap szakrális viseletéhez, ornátusához tartozott és vagy a ruházat mellrészén helyezkedett el, vagy a pap korona-szerű fejdíszének része lehetett. A 4,7 cm-e korongon az istennő mellképe mellett attribútumai, egyben pedig szertartásának nélkülözhetetlen eszközei, a keresztbe tett frígiai kettős síp, valamint két, apró, egymáshoz rögzített bronz cintényér (cymbala) látható.
A tárgy a keleti eredetetű római vallásosság különleges emléke. Eredeti darabját a Székesfehérvári István Király Múzeum őrzi, másolata az Iseum Savariense állandó kiállításában látható.
Tárlatvezető: Sosztarits Ottó régész
Szeptember 14. (szombat) 14.00
SMIDT MÚZEUM
A Smidt Múzeum Mária-kultuszt megjelenítő emlékei
Ingyenes előadás és tárlatvezetés
Minden kor és minden társadalom emberét megérinti Mária alakjának prófétikus jellege. A Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódó történetek és tárgyak tartalma örök emberi értékek hordozója.
A Mária-kultusz Magyarországon Szent Istvánnal kezdődik, aki halála előtt egyházát és országát a Magyarok Nagyasszonyának oltalmába ajánlotta. Irodalmi források, képzőművészeti- és zenei alkotások, kegyképek, szobrok, pénzérmék Mária-ábrázolásai őrzik tiszteletét, amelyek a művelődéstörténet becses emlékei. Kultuszának népszerűségéről a Smidt Múzeum gyűjteményi darabjai is tanúskodnak.
Előadó: Szommer Ildikó, a Szent Márton Intézet vezetője
A program az Ars Sacra Fesztivál keretében valósul meg.
Szeptember 15. (vasárnap) 15.00
SAVARIA MÚZEUM
Istenek nyomai a Kőtárban – Hivatalos és „félhivatalos” kultuszok emlékei
Ingyenes tárlatvezetés
A terjeszkedő Római Birodalom a Kr. u. I. század folyamán érte el és építette ki uralmát a Dunántúlon. A század közepén az itt létrehozott Pannonia provincia vallási központja, Colonia Claudia Savaria volt az a "látványpékség", mely a meghódított területek lakossága felé közvetítette a centrum, Róma kultúráját, így a vallási, kultikus szokásokat is. A Birodalom heterogén etnikai, kulturális szerkezetéből adódóan a meghódított területek népei különböző módon viszonyultak a hódítók által hozott vallási, mitológiai világhoz. Múzeumi sétánk során, a Savaria Múzeum Kőtárának feliratos és képi emlékanyagának segítségével megkíséreljük áttekinteni ezt a sokszínű, kusza világot a hivatalos kultuszoktól, a helyi istenek "rómaiakkal" történő azonosításán át a túlvilág antik mitológiai vonatkozásáig.
Tárlatvezető: Varga Péter (Cserga)
Szeptember 20. (péntek) 16.00
SZOMBATHELY BELVÁROS
Mária-emlékek nyomában – történeti visszatekintés a Magyarok nagyasszonya-szobornál
Vezetett séta
Szombathely legrégebbi köztéri szobra az 1687-ben állított Mária, Magyarok Nagyasszonya-szobor a szombathelyi Szent Erzsébet ferences templom mellett. Egy évvel Buda török iga alóli felszabadítása után állították, de írásos említése először 1841. június 14-én történt.
Találkozó: a ferences templom előtt 16 órakor
A sétát vezeti: Szommer Ildikó, a Szent Márton Intézet vezetője
A program az Ars Sacra Fesztivál keretében valósul meg.
Szeptember 21. (szombat) 15.00
SZOMBATHELY BELVÁROS
Utak – kapcsolatok – hálózatok I Kulturális Örökség Napja
Vezetett séta a Fő téri OTP-bankfiók alatt
.jpg)
A 2024. évi Kulturális Örökség Napjaihoz az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház is kapcsolódik. Az idei év tematikájához, „Utak-kapcsolatok-hálózatok” témakörhöz illeszkedően a szombathelyi Fő téren levő OTP bankfiók alatt látható római kori útkereszteződéshez invitáljuk a látogatókat.
A tárlatvezetés a limitált látogatószám miatt előzetes regisztrációhoz kötött. A szakmai vezetés ára: 1 500 Ft / fő, bejelentkezés helye és jegyvásárlás az Iseum Savariense jegypénztáránál, illetve az iseumsavariense@gmail.com emailcímen. Egy-egy tárlatvezetésen legfeljebb 25 fő vehet részt, a vezetésen balesetveszély miatt 10 éven aluli gyermekek nem vehetnek részt.
Szeptember 22. (vasárnap) 15.00
VASI SKANZEN
Az élet körforgása – népi hiedelmek
Ingyenes vezetés
Az ember életútját sokan egy lineáris vonalon képzelik el, holott ha az események sorát végigvesszük, sokkal inkább egy körként vagy spirálként értelmezhető, amelyen a fontosabb állomások és a köztük lévő események jelentik a mindennapokat. Nincs ez másként ma sem, a Vasi Skanzenben tartott tárlatvezetésből pedig kiderül, hogy mik ezek a fontos pontok, és hogyan határozta meg a falusi embert az élet körforgása.
Tárlatvezető: Kmellár Viktória néprajzos muzeológus, intézményvezető
Szeptember 28. (szombat) 15.00
SCHRAMMEL-GYŰJTEMÉNY
A formai kaland
Ingyenes tárlatvezetés
„Aki az igazi kerámiák területén dolgozik, ismernie kell a kémiát, ásványtant, fizikát és a geológiát valamilyen szinten, hiszen másként nem értheti meg az anyag viselkedését, következésképpen annak formaadó karakterét sem.”
Schrammel Imrét természettudományos érdeklődése arra ösztönözte, hogy a kerámiaművészet anyagával, az agyaggal kísérletezzen. Ezekből a kísérletekből született formáknak, műtárgycsoportoknak látszólag nincs közük egymáshoz, ha alaposabban tanulmányozzuk a művész naplóbejegyzéseit, rájövünk, ugyanannak a természeti törvényszerűségnek a hatását vizsgálta más és más kísérleti formában. A tárlatvezetés kiemelten a „lőtt és robbantott hasábokkal”, a „madárlenyomatokkal” és ezek hátterében húzódó kísérletekkel foglalkozik.
„… mint keramikus nem tudom elkerülni a kísérletezést és a laboratóriumi munkát. Mármost felvetődik a kérdés, hogy a kerámiában a művészeti rész és a tudományos rész milyen arányban van jelen?”
Tárlatvezető: Czenki Zsuzsanna esztéta, általános igazgatóhelyettes
Szeptember 28. (szombat) 17.00-23.00
SAVARIA MÚZEUM
Kutatók éjszakája – Téma: HORROR
17.00
A halottak meséi – Varga Péter Cserga tárlatvezetése az állandó kiállításban
17.30-18.00
Bemutatók
Rovarvég: Az exszikkátortól a rovartűig – Erdő Ádám természettudományi asszisztens
A formaldehid világa – Dankovics Róbert herpetológus, muzeológus
Előadások a Kőtárban
18.00
Horror – vallási köntösben – Sosztarits Ottó régész muzeológus, intézményvezető-helyettes (Iseum Savariense)
Kevés dolog volt Róma vallásos életében, amely akkora ellenállást váltott ki, mint a fríg eredetű Nagy Istenanya (Magna Mater/Cybele) tiszteletének megjelenése a Kr. e 2. század folyamán. A megdöbbenés és látványos elutasítás oka pedig nem volt más, mint a vallás papjainak (galli) szertartásos önkasztrációja, amely nem csak horrorisztikus volta miatt volt ennyire erőteljes. A férfiatlanítás ugyanis teljes egészében szembement a római szokásjog apa-fiú vérvonalra épülő tradíciónak, amely előírta, hogy senki sem halhat meg férfi utód nélkül. amit, ha kellett, jogi úton, adoptatio révén pótoltak. A fiú kötelessége volt az elhunyt ősök kultuszának ápolása, ez biztosította ugyanis a lélek halál utáni továbbélését.
Magna Mater pannoniai kultuszának fontos emléke a Csákvárról (Floriana) származó bronz papi jelvény, amely az istennő képmása mellett a kultuszának jellegzetes hangszereit ábrázolja. A leletet a székesfehérvári múzeum őrzi, másolata az Iseum állandó kiállításában látható.
18.30
Mi lett a csontjaimmal? – tafonómiáról mindenkinek – dr. Tóth Gábor antropológus, humánbiológus (ELTE SEK Biológia Tanszék)
Miért van az, hogy egyes emberi csontok több ezer év eltelte után is tökéletes épségben kerülnek elő, mások pedig néhány évtized alatt elkorhadnak? Milyen hatások – betegségek, földtani sajátosságok, környezeti tényezők – működnek közre a csontok megőrződésével kapcsolatban? Vas megyei példák bemutatásával ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az előadás.
19.00
Miért félünk a rovaroktól? – prof. dr. Vig Károly entomológus (Savaria Múzeum)
Félünk a kígyóktól, félünk a rovaroktól, apró szőrös lényektől
Vajon velünk született félelmeinket cipeljük egész életen át, vagy ez tanult magatartásforma?
19.30-20.00 szünet
Rovarvég: Az exszikkátortól a rovartűig – Erdő Ádám természettudományi asszisztens (Savaria Múzeum)
A formaldehid világa – Dankovics Róbert herpetológus, muzeológus
20.00
Bestiarium Hungaricum - csodás lények a magyar néphagyományban – Ungvári-Kmellár Viktória néprajzos muzeológus, osztályvezető, intézményvezető (Vasi Skanzen)
Csodaszarvas, turul, bányarém, markoláb, garabonciás vagy prikulics. Ikonikus alakok a magyar mese- és mondavilágból vagy azokból a rémtörténetekből, amelyekkel dédszüleink ijesztgették a rosszalkodó gyerekeket. Ezeket a lényeket gyűjti össze a Bestiarium Hungaricum, amely első ízben kísérli meg áttekinteni a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományait, bemutatva annak legjellemzőbb szegmenseit. A magyar hiedelemvilág lényeit Németh Gyula színes grafikái, P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei és Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai jelenítik meg.
20.30
Horrendum cinema – Vágvölgyi András mozgókép-pedagógus
A “rémfilmek” helye a filmes műfajok rendszertanában - Király Jenő tömeg-filmelmélete nyomán
Az előadó a rendelkezésre álló rövid időben - Király Jenő tanár úr revelatív filmelmélete szerint – kísérletet tesz a rémfilmek helyének felvázolására a filmes zsánerek között, meghatározza a különbséget thriller és horror között, s legalább alap szinten valamiféle horrorfilm tipológiát ad. Visszatérünk majd a Bates Motel fürdőszobájába is…
21.00
Vér és ami mögötte van – Baki Orsolya, vizuális és környezetkultúra tanár
Hús és vér és esztétika
Bepillantunk a néha horrorisztikusnak tűnő képzőművészeti alkotások mögötti gondolatokba. A hatvanas évek akcionistáitól indulva napjainkig, ahol a kompozíciókban előfordulhatnak lemészárolt és kibelezett állatok, vérrel lelocsolt meztelen emberek.
21.30
Bestiák a kódexekben – Mártfai Márta könyvtáros (Savaria Múzeum)
„Fordított világ rajzolódott ki e zsoltároskönyv lapszélein, egészen más, mint aminőhöz az érzékeink szoktattak bennünket. Mintha bizony egy olyan beszéddel egy időben, amely beszéd lényege szerint magát az igazat szólja, egy másik, vele határos és hozzá csudálatos, in aenigmate utalások révén mélységesen kötődő, hazug beszéd bontakoznék ki valamiféle fejtetőre állított univerzumról, ahol a kopók menekülnek a nyúl elől, és a szarvas kergeti az oroszlánt.” - emlékezik vissza Umberto Eco A rózsa neve című művében Adso, a papnövendék a kódexmásoló műhelyben tett látogatására. És valóban, a középkori kódexek tele vannak csodálatos és félelmetes lények képeivel. Vajon mi inspirálta a scriptoriumban dolgozó szerzeteseket ezekre az illusztrációkra? A bibliai bűnökről és büntetésekről szóló tanítások hasonlatai? Nagyotmondó felfedezők és énekmondók történetei? Aesopus meséi? Esetleg mindezek együtt?
Tartsanak velünk a vékony pergamenen feltáruló súlyos titkok világába!
Kísérő programok:
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
Szeptember 7. (szombat) 16.00
JÁRDÁNYI PAULOVICS ISTVÁN ROMKERT
Mátyás király kőtára
Ingyenes vezetés
A máig élő hagyomány egy 1463. május 7-én kelt oklevélhez köti a már több mint 500 éves szombathelyi római kori lapidárium, azaz kőtár történetének kezdetét. Az uralkodó állítólag ekkor rendelte el a városban fellelt antik kőfaragványok összegyűjtését és azoknak a vár kapuiba való befalazását. Ezzel az intézkedésével pedig megalapította Magyarország első múzeumát.
Valójában milyen ügyben járt az uralkodó a győri püspök sabariai várában?
Előadó: dr. Kiss Gábor régész
Szeptember 8. (vasárnap) 15.00
ISEUM SAVARIENSE
Őrület és düh – Magna Mater kultusza
Ingyenes tárlatvezetés
A pannoniai római kori vallásosság különleges emléke az az apró öntött bronzkorong, amely a Fejér megyei Csákváron látott napvilágot. Az alig néhány cm átmérőjű kerek jelvény eredetileg egy Magna-Mater - Cybele pap szakrális viseletéhez, ornátusához tartozott és vagy a ruházat mellrészén helyezkedett el, vagy a pap korona-szerű fejdíszének része lehetett. A 4,7 cm-e korongon az istennő mellképe mellett attribútumai, egyben pedig szertartásának nélkülözhetetlen eszközei, a keresztbe tett frígiai kettős síp, valamint két, apró, egymáshoz rögzített bronz cintényér (cymbala) látható.
A tárgy a keleti eredetetű római vallásosság különleges emléke. Eredeti darabját a Székesfehérvári István Király Múzeum őrzi, másolata az Iseum Savariense állandó kiállításában látható.
Tárlatvezető: Sosztarits Ottó régész
Szeptember 14. (szombat) 14.00
SMIDT MÚZEUM
A Smidt Múzeum Mária-kultuszt megjelenítő emlékei
Ingyenes előadás és tárlatvezetés
Minden kor és minden társadalom emberét megérinti Mária alakjának prófétikus jellege. A Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódó történetek és tárgyak tartalma örök emberi értékek hordozója.
A Mária-kultusz Magyarországon Szent Istvánnal kezdődik, aki halála előtt egyházát és országát a Magyarok Nagyasszonyának oltalmába ajánlotta. Irodalmi források, képzőművészeti- és zenei alkotások, kegyképek, szobrok, pénzérmék Mária-ábrázolásai őrzik tiszteletét, amelyek a művelődéstörténet becses emlékei. Kultuszának népszerűségéről a Smidt Múzeum gyűjteményi darabjai is tanúskodnak.
Előadó: Szommer Ildikó, a Szent Márton Intézet vezetője
A program az Ars Sacra Fesztivál keretében valósul meg.
Szeptember 15. (vasárnap) 15.00
SAVARIA MÚZEUM
Istenek nyomai a Kőtárban – Hivatalos és „félhivatalos” kultuszok emlékei
Ingyenes tárlatvezetés
A terjeszkedő Római Birodalom a Kr. u. I. század folyamán érte el és építette ki uralmát a Dunántúlon. A század közepén az itt létrehozott Pannonia provincia vallási központja, Colonia Claudia Savaria volt az a "látványpékség", mely a meghódított területek lakossága felé közvetítette a centrum, Róma kultúráját, így a vallási, kultikus szokásokat is. A Birodalom heterogén etnikai, kulturális szerkezetéből adódóan a meghódított területek népei különböző módon viszonyultak a hódítók által hozott vallási, mitológiai világhoz. Múzeumi sétánk során, a Savaria Múzeum Kőtárának feliratos és képi emlékanyagának segítségével megkíséreljük áttekinteni ezt a sokszínű, kusza világot a hivatalos kultuszoktól, a helyi istenek "rómaiakkal" történő azonosításán át a túlvilág antik mitológiai vonatkozásáig.
Tárlatvezető: Varga Péter (Cserga)
Szeptember 20. (péntek) 16.00
SZOMBATHELY BELVÁROS
Mária-emlékek nyomában – történeti visszatekintés a Magyarok nagyasszonya-szobornál
Vezetett séta
Szombathely legrégebbi köztéri szobra az 1687-ben állított Mária, Magyarok Nagyasszonya-szobor a szombathelyi Szent Erzsébet ferences templom mellett. Egy évvel Buda török iga alóli felszabadítása után állították, de írásos említése először 1841. június 14-én történt.
Találkozó: a ferences templom előtt 16 órakor
A sétát vezeti: Szommer Ildikó, a Szent Márton Intézet vezetője
A program az Ars Sacra Fesztivál keretében valósul meg.
Szeptember 21. (szombat) 15.00
SZOMBATHELY BELVÁROS
Utak – kapcsolatok – hálózatok I Kulturális Örökség Napja
Vezetett séta a Fő téri OTP-bankfiók alatt
A 2024. évi Kulturális Örökség Napjaihoz az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház is kapcsolódik. Az idei év tematikájához, „Utak-kapcsolatok-hálózatok” témakörhöz illeszkedően a szombathelyi Fő téren levő OTP bankfiók alatt látható római kori útkereszteződéshez invitáljuk a látogatókat.
A tárlatvezetés a limitált látogatószám miatt előzetes regisztrációhoz kötött. A szakmai vezetés ára: 1 500 Ft / fő, bejelentkezés helye és jegyvásárlás az Iseum Savariense jegypénztáránál, illetve az iseumsavariense@gmail.com emailcímen. Egy-egy tárlatvezetésen legfeljebb 25 fő vehet részt, a vezetésen balesetveszély miatt 10 éven aluli gyermekek nem vehetnek részt.
Szeptember 22. (vasárnap) 15.00
VASI SKANZEN
Az élet körforgása – népi hiedelmek
Ingyenes vezetés
Az ember életútját sokan egy lineáris vonalon képzelik el, holott ha az események sorát végigvesszük, sokkal inkább egy körként vagy spirálként értelmezhető, amelyen a fontosabb állomások és a köztük lévő események jelentik a mindennapokat. Nincs ez másként ma sem, a Vasi Skanzenben tartott tárlatvezetésből pedig kiderül, hogy mik ezek a fontos pontok, és hogyan határozta meg a falusi embert az élet körforgása.
Tárlatvezető: Kmellár Viktória néprajzos muzeológus, intézményvezető
Szeptember 28. (szombat) 15.00
SCHRAMMEL-GYŰJTEMÉNY
A formai kaland
Ingyenes tárlatvezetés
„Aki az igazi kerámiák területén dolgozik, ismernie kell a kémiát, ásványtant, fizikát és a geológiát valamilyen szinten, hiszen másként nem értheti meg az anyag viselkedését, következésképpen annak formaadó karakterét sem.”
Schrammel Imrét természettudományos érdeklődése arra ösztönözte, hogy a kerámiaművészet anyagával, az agyaggal kísérletezzen. Ezekből a kísérletekből született formáknak, műtárgycsoportoknak látszólag nincs közük egymáshoz, ha alaposabban tanulmányozzuk a művész naplóbejegyzéseit, rájövünk, ugyanannak a természeti törvényszerűségnek a hatását vizsgálta más és más kísérleti formában. A tárlatvezetés kiemelten a „lőtt és robbantott hasábokkal”, a „madárlenyomatokkal” és ezek hátterében húzódó kísérletekkel foglalkozik.
„… mint keramikus nem tudom elkerülni a kísérletezést és a laboratóriumi munkát. Mármost felvetődik a kérdés, hogy a kerámiában a művészeti rész és a tudományos rész milyen arányban van jelen?”
Tárlatvezető: Czenki Zsuzsanna esztéta, általános igazgatóhelyettes
Szeptember 28. (szombat) 17.00-23.00
SAVARIA MÚZEUM
Kutatók éjszakája – Téma: HORROR
17.00
A halottak meséi – Varga Péter Cserga tárlatvezetése az állandó kiállításban
17.30-18.00
Bemutatók
Rovarvég: Az exszikkátortól a rovartűig – Erdő Ádám természettudományi asszisztens
A formaldehid világa – Dankovics Róbert herpetológus, muzeológus
Előadások a Kőtárban
18.00
Horror – vallási köntösben – Sosztarits Ottó régész muzeológus, intézményvezető-helyettes (Iseum Savariense)
Kevés dolog volt Róma vallásos életében, amely akkora ellenállást váltott ki, mint a fríg eredetű Nagy Istenanya (Magna Mater/Cybele) tiszteletének megjelenése a Kr. e 2. század folyamán. A megdöbbenés és látványos elutasítás oka pedig nem volt más, mint a vallás papjainak (galli) szertartásos önkasztrációja, amely nem csak horrorisztikus volta miatt volt ennyire erőteljes. A férfiatlanítás ugyanis teljes egészében szembement a római szokásjog apa-fiú vérvonalra épülő tradíciónak, amely előírta, hogy senki sem halhat meg férfi utód nélkül. amit, ha kellett, jogi úton, adoptatio révén pótoltak. A fiú kötelessége volt az elhunyt ősök kultuszának ápolása, ez biztosította ugyanis a lélek halál utáni továbbélését.
Magna Mater pannoniai kultuszának fontos emléke a Csákvárról (Floriana) származó bronz papi jelvény, amely az istennő képmása mellett a kultuszának jellegzetes hangszereit ábrázolja. A leletet a székesfehérvári múzeum őrzi, másolata az Iseum állandó kiállításában látható.
18.30
Mi lett a csontjaimmal? – tafonómiáról mindenkinek – dr. Tóth Gábor antropológus, humánbiológus (ELTE SEK Biológia Tanszék)
Miért van az, hogy egyes emberi csontok több ezer év eltelte után is tökéletes épségben kerülnek elő, mások pedig néhány évtized alatt elkorhadnak? Milyen hatások – betegségek, földtani sajátosságok, környezeti tényezők – működnek közre a csontok megőrződésével kapcsolatban? Vas megyei példák bemutatásával ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az előadás.
19.00
Miért félünk a rovaroktól? – prof. dr. Vig Károly entomológus (Savaria Múzeum)
Félünk a kígyóktól, félünk a rovaroktól, apró szőrös lényektől
Vajon velünk született félelmeinket cipeljük egész életen át, vagy ez tanult magatartásforma?
19.30-20.00 szünet
Rovarvég: Az exszikkátortól a rovartűig – Erdő Ádám természettudományi asszisztens (Savaria Múzeum)
A formaldehid világa – Dankovics Róbert herpetológus, muzeológus
20.00
Bestiarium Hungaricum - csodás lények a magyar néphagyományban – Ungvári-Kmellár Viktória néprajzos muzeológus, osztályvezető, intézményvezető (Vasi Skanzen)
Csodaszarvas, turul, bányarém, markoláb, garabonciás vagy prikulics. Ikonikus alakok a magyar mese- és mondavilágból vagy azokból a rémtörténetekből, amelyekkel dédszüleink ijesztgették a rosszalkodó gyerekeket. Ezeket a lényeket gyűjti össze a Bestiarium Hungaricum, amely első ízben kísérli meg áttekinteni a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományait, bemutatva annak legjellemzőbb szegmenseit. A magyar hiedelemvilág lényeit Németh Gyula színes grafikái, P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei és Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai jelenítik meg.
20.30
Horrendum cinema – Vágvölgyi András mozgókép-pedagógus
A “rémfilmek” helye a filmes műfajok rendszertanában - Király Jenő tömeg-filmelmélete nyomán
Az előadó a rendelkezésre álló rövid időben - Király Jenő tanár úr revelatív filmelmélete szerint – kísérletet tesz a rémfilmek helyének felvázolására a filmes zsánerek között, meghatározza a különbséget thriller és horror között, s legalább alap szinten valamiféle horrorfilm tipológiát ad. Visszatérünk majd a Bates Motel fürdőszobájába is…
21.00
Vér és ami mögötte van – Baki Orsolya, vizuális és környezetkultúra tanár
Hús és vér és esztétika
Bepillantunk a néha horrorisztikusnak tűnő képzőművészeti alkotások mögötti gondolatokba. A hatvanas évek akcionistáitól indulva napjainkig, ahol a kompozíciókban előfordulhatnak lemészárolt és kibelezett állatok, vérrel lelocsolt meztelen emberek.
21.30
Bestiák a kódexekben – Mártfai Márta könyvtáros (Savaria Múzeum)
„Fordított világ rajzolódott ki e zsoltároskönyv lapszélein, egészen más, mint aminőhöz az érzékeink szoktattak bennünket. Mintha bizony egy olyan beszéddel egy időben, amely beszéd lényege szerint magát az igazat szólja, egy másik, vele határos és hozzá csudálatos, in aenigmate utalások révén mélységesen kötődő, hazug beszéd bontakoznék ki valamiféle fejtetőre állított univerzumról, ahol a kopók menekülnek a nyúl elől, és a szarvas kergeti az oroszlánt.” - emlékezik vissza Umberto Eco A rózsa neve című művében Adso, a papnövendék a kódexmásoló műhelyben tett látogatására. És valóban, a középkori kódexek tele vannak csodálatos és félelmetes lények képeivel. Vajon mi inspirálta a scriptoriumban dolgozó szerzeteseket ezekre az illusztrációkra? A bibliai bűnökről és büntetésekről szóló tanítások hasonlatai? Nagyotmondó felfedezők és énekmondók történetei? Aesopus meséi? Esetleg mindezek együtt?
Tartsanak velünk a vékony pergamenen feltáruló súlyos titkok világába!
Kísérő programok:
- Rémséges minikiállítás
- Kézműves foglalkozások
- Maszkolás Pallag Dorkával (Szombathely Művészeti Szakgimnázium diákja)
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!